Menu

TDK Európa Szekció 2018

Budapesti Corvinus Egyetem

 

A Budapesti Corvinus Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciájának Európa Szekciójában 2018-ban helyezést értek el:

  1. Markóczy Réka és Szathmáry Lilla
  2. Andrics Kinga Mária
  3. Hartvig Áron Dénes, Madari Zoltán

Az első helyezést elért Markóczy Réka és Szathmáry Lilla a Világgazdasági Intézet Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak másodéves hallgatói, konzulensük Almadi Sejla volt, a Világgazdasági Intézet egyetemi tanársegéde. A konferenciára való készülésről, tapasztalatokról, valamint az intézetünkben szerzett tudásáról és jövőbeli terveiről kérdeztük Rékát és Lillát.

 

Ottlik Domonkos: Kedves Lilla és Réka, először is gratulálunk a sikeretekhez! Milyen kutatási területet választottatok, és hogyan alakult ki a témátok?

 

Szathmáry Lilla: Az előző félévben volt egy kutatásmódszertan című tárgyunk, melynek keretein belül csapatokban kellett írni egy kutatást. Ekkor kezdtünk el ezzel a témával foglalkozni, ami érdekesnek bizonyult számunkra, és ezt fejlesztettük tovább. Almadi tanárnő biztatására határoztuk el, hogy továbbvisszük a témát TDK-ra is.

 

Markóczy Réka: Témánk az európai alkoholszabályozási gyakorlatok közegészségügyi hatásainak vizsgálata volt, és elsősorban három országra fókuszáltunk: Franciaországra, Svédországra és Magyarországra. Az volt az alapfeltevésünk, hogy ahol a legszigorúbb az alkoholpolitika, ott lesz a leghatékonyabb, azaz ott lesz képes a leginkább visszaszorítani az alkohol káros hatásait, ide tartozik az alkoholizmus, az ebből fakadó betegségek, valamint az ittasan okozott halálos balesetek aránya. Ezek voltak azok a fő szempontok, melyek mentén az alkoholpolitikák hatékonyságát vizsgáltuk.

 

Mire jutottatok az országok összehasonlításában?

M.R.: Különböző szempontok szerint elemeztük az országok alkoholpolitikáját, pl. milyen könnyű alkoholhoz jutni, vagy van-e zéró tolerancia. Ezeket számszerűsítettük, minden ország kapott egy pontszámot, majd ezt összevetettük az ország egy főre jutó alkoholfogyasztási mutatójával.

Sz.L.: Témánkat az Európa szekcióban adtuk elő, és igyekeztünk arra a kérdésre is választ adni, hogy megvalósítható-e egy, az egész Európai Unióra kiterjedő közös alkoholpolitika, illetve ennek milyen lehetőségei vannak. Ehhez persze három ország vizsgálata nem elég, de ez volt a fókusza.

Réka: Mivel Svédországban a legszigorúbb a szabályozás, azt feltételeztük, hogy az lesz a leghatékonyabb is, ami alapvetően be is igazolódott. Franciaország középen helyezkedik el, Magyarországra pedig nagyon laza szabályozás jellemző.

 

A zéró tolerancia ellenére is?

M.R.: A zéró tolerancia és a korlátozott hozzáférés ellenére is a vizsgált értékek nyomán nagyon alacsony pontszámot kaptunk a hatékonyságra nézve Magyarország esetében. Az alkoholizmus és a májcirrózisos megbetegedések aránya például jóval magasabb volt, mint a másik két országban.

 

És hogyan készültetek a kutatás során?

Sz.L.: TDK dolgozatunk alapját az előző félév során készített kutatásunk adta, de abban még csak két ország szerepelt, Magyarországot még nem vettük bele. Éppen ezért viszonylag sokat kellett vele dolgozni, mert még mi sem tudtuk, hogy a meglévő kutatásunkat merre fejlesszük tovább, ebben Almadi tanárnő segített nagyon sokat.

M.R.: A TDK-ra való készülés első lépéseként egy kutatási tervben összeírtuk, hogy milyen elemekkel szeretnénk bővíteni a dolgozatot, ekkor fogalmazódott meg egy harmadik ország bevétele, illetve később felvetődött ötletként a score-táblázat. Január-február táján kezdtünk el foglalkozni a kutatással, melyet a szakdolgozattal párhuzamosan írtunk.

 

Tehát mellette szakdolgoztatok is?

M.R.: Igen. Ketten készültünk a TDK-ra Lillával, és felmerült bennünk, hogy leadjuk a kutatást szakdolgozatként, de többszerzős TDK-dolgozat esetén ez nem volt lehetséges. Ezért amíg a TDK-ra készültünk, nem is igazán tudtunk a saját szakdolgozatunkra fókuszálni, de mivel sikerült jól felosztani egymás között a munkát, gyorsabban tudtunk haladni. A statisztikai részeken kívül szerepelt egy rész a dolgozatban, melyben az Európai Bíróság jogeseteit vizsgáltuk ezen országok tekintetében, ezt a részt például felosztottuk, de a score-táblával inkább Lilla, a statisztikai részekkel pedig én foglalkoztam. Ez a munkamegosztás segítette azt, hogy jól együtt tudjunk működni.

 

És a szóbelire hogyan tudtatok készülni?

Sz.L.: Elsősorban a bírálatokra és Almadi tanárnő észrevételeire építettünk. Először igyekeztünk minél pontosabban, részletesebben memorizálni a dolgozatunkat, majd felépítettük a prezentációnkat, melynek kapcsán mind a dizájnt, mind a struktúrát át kellett gondolnunk, a fejezetek fő gondolatait pedig egy kivonatban foglaltuk össze. Almadi tanárnő segítségére ezek esetén is számíthattunk.

 

Mi volt a kutatásotok legnagyobb erőssége?

M.R.: Talán az, hogy ezt a témát mint jogi és politikai kérdést sok aspektusból, interdiszciplinárisan tudtuk bemutatni, és a hatékonyságelemzés is újszerű módszernek számíthatott.

Sz.L.: Szerintem az is fontos, hogy sikerült hétköznapi szinten megfognunk a témát. Az alkoholpolitikák kérdése ugyanis nem csak egy elméleti dolog, az alkoholpolitika nem egy, a mindennapoktól külön létező entitás, hanem a gyakorlati súlya is van, hiszen az alkoholizmus visszaszorításában is fontos szerepet játszik, így az abból fakadó halálesetek számát is csökkentheti. Nagyon sok kérdés érkezett az előadásunkra a szóbeli forduló során, tehát a hallgatóság is bevonódott a témába, ami megerősítette bennünk azt, hogy sikerült a kutatásunkat mindenki számára érthetővé, megfoghatóvá tenni.

 

Hogyan kaptatok szakmai segítséget?

M.R.: Az intézetben minden szakmai segítséget megkaptunk, tanárnő mindig átnézte, kijavította, amit megírtunk.

Sz.L.: Igen, emellett Almadi tanárnő segített a módszertanban és kutatási ötleteket is adott, valamint azon a téren is remek meglátásai voltak, hogy hogyan lehet könnyen befogadhatóvá, aktuálissá tenni a kérdést.

 

Mindketten a Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás mesterszak hallgatói vagytok. Milyen számotokra a képzés?

M.R.: Mindketten nemzetközi tanulmányok alapszakról jöttünk, és ezen a képzésen egy újfajta szemléletmódot ismerhettünk meg, illetve nagy mennyiségű, a már meglévő tudásunkra épülő ismeretet szereztünk.

Sz.L.: Erős elméleti hátteret kapunk itt a képzés során, amit remélhetőleg a diploma után is hasznosítani tudunk!

 

Végezetül: ajánlanátok másoknak a TDK-zást?

Sz.L.: Nagyon megérte, mert mivel lehetőség volt kétszerzős kutatás leadására, a szakdolgozat mellett nem volt annyira megerőltető a készülés, mintha egyedül kellett volna megírnunk a TDK dolgozatot, emellett igazság szerint élveztük is a munkát, és természetesen örülünk az első helyezésnek is. Fontos skilleket is elsajátítottunk, a kutatás során használt struktúrát például fel tudtam használni a szakdolgozatomhoz is.

M.R.: Igen! Igaz, hogy sok munka volt vele, de mindenképpen megéri elmélyülni egy témában, és az önéletrajzban is jól mutat!

Sz.L.: Úgyhogy azt mondanám, mindenképp vágjanak bele, mert nincs veszítenivaló, felkészíthet a szakdolgozatra, és persze nagy sikerélmény, ha sikerül helyezést is elérni!

A díjazottak eredményeihez szívből gratulálunk! Továbbá, mindenkit szeretettel látunk 2019-ben is az Európa Szekcióban. A felkészüléshez pedig ajánljuk Research Paper Guide sorozatunkat, amely az IWE Writing Centre archívumából kikereshető!